FŐOLDAL  |   EURÓPAI HÁZAK  |   HÁZÉPÍTŐK, ÉPÍTÉSZEK...  |   CSALÁDI HÁZ  |   HÁZUNK TÁJA  |   HÁZTETŐK  |   EURÓPAI HÁZAK

EURÓPAI HÁZAK 1.
A sorozat első tagja Európa fél tucat országának példaértékű házaiból mutat be néhányat, az előző évezred utolsó évtizedének építészeti terméséből válogatva. A kiválasztott épületek külső megjelenésében és belső kialakításában megfigyelhető tendenciák ismertetéséhez egyszerű, sokak számára érthető nyelvezetet használ. A könyvben szereplő házak a Duna menti országokban épültek; a szerző a nemzetközi vízi út folyásirányát követve kalauzolja végig köztük olvasóit. A kötet 176 színes oldalán látható, több mint ötven házról készült néhány száz fotón és grafikán közel száz építész és belsőépítész munkái szerepelnek.
EURÓPAI HÁZAK 2.
A sorozat második kötetében alapjában véve folytatódik az előzőben kialakított koncepció, azzal az eltéréssel, hogy ezúttal a középületek bemutatása nagyobb, a terjedelem közel 45%-át kitevő teret kapott. Ez ellentétes azzal az európai tendenciával, mely szerint a középületek valós aránya a városokban és falvakban jóval kisebb, mindössze tíz-egynéhány százalék; az épületállomány túlnyomó részét a lakóépületek teszik ki. A könyv 190 oldalon színes fotókon közelebbrõl is bemutatja azokat az építészeti alkotásokat, amelyeket a médiában már láthattunk.
EURÓPAI HÁZAK 3.
A könyv fejezetei – a korábbiakban kialakult arányokat megtartva – 2/3 részben a lakóházak, 1/3 részben a középületek csoportjába tartozó, kiemelkedően jó házakat mutatják be, rövid leírással kiegészítve. A kritikát e kötet is szinte teljesen nélkülözi, mert abba belebonyolódva az épületek értékelése alapvetően más jelleget öltene, továbbá ez esetben több, negatív tendenciákat képviselő példa szerepeltetése is kötelező lenne, ez pedig nem állt szándékunkban. A fotókat nézegetve és némelyiknél „megállva” persze mondhatjuk, hogy ez meg ez a ház nem illik a többi közé, ám nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az egyszerű vagy annak tűnő épületeket is meg kell ismertetni az érdeklődőkkel, egyfelől azért, hogy legyen viszonyítási alap, másfelől ezek is Európa építészetének részét képezik. A kötet 196 oldalát lapozgatva megállapíthatjuk, hogy a fejlődés a képekben is követhető.
EURÓPAI HÁZAK 4.
A sorozat újabb kötete továbbra is a megfelelő lakó/középület arányokban mutat be példákat a mi Európánkból. Gondoljuk csak át jól azt, hogy ha csakis többszörösen zsűrizett, sok helyen publikált és tényleg tökéletes házakat szerepeltetnénk, akkor az Olvasó ezeket számára elérhetetlennek, az illúziók világához tartozóknak látná. Hogy ez ne így legyen, a bemutatott létesítmények között egyaránt vannak jók, szépek, kiválók és reprezentatívak. Hogy melyik milyen, azt az Olvasó döntse el. A kötetben látható házakkal kapcsolatban csak kevés esetben találhatunk országra és városra utaló megjegyzést, ugyanis a tulajdonosok kérése, hogy azokat – főként vagyonvédelmi okok miatt – ne lehessen könnyen azonosítani. A felsorolás, illetve bemutatás sorrendje semmiképpen sem rangsorolás; a választás és az elrendezés spontán mind a 204 oldalon.